A meddőség „lelki” okai közt előkelő
helyet kap a társ családja felé érzett düh, belső háborgás, igazságtalanság
érzetek.
Bár lehet, hogy mindez hihetetlennek hangzik, de mégis így van, amennyiben az asszony rendszeresen nagyon mérges lesz a társ családtagjaira, rokonságára, úgy az nehezítheti, hátráltathatja a baba érkezését.
A kritikusnak megélt, bántó vagy annak tűnő környezetben az ember nehezen hoz tudat alatt döntést arra nézve, hogy babát fogantasson, miközben a felszínen nagyon is szeretne babát, mindent megtesz érte, vagy már akár a lombiknál tart. A tudatalatti megnehezíti vagy akár meghiúsítja annak a lehetőségét, hogy baba foganjon, amennyiben a leendő anya azt érzi, gyermeke nem lenne biztonságban, ő nem lenne biztonságban, feszültség lenne, a társa sem tud vagy akar teljes mértékben kiállni mellette.
Ez a belső akár nem tudatos reakció teljesen normális és logikus. Az ellenkezője menne szembe a józan gondolkodásnak. „Ellenségesnek érzett területre”, olyan helyre, helyzetbe, ahol úgy érzi anyuka nem lehetne elég szava, oda nem viszi önként a gyermekét.
Ha nincs is más akadályozó tényező a fogantatásban, mert spontán tudna érkezni baba, vagy mindent megtesznek az asszisztált reprodukcióval, de konfliktus van jelen
- az anyóssal – a meny úgy
érzi anyósa túl erős vagy domináns a számára, mert például mind a ketten
szeretnének véleményt alkotni, de rendszeresen vitába keverednek, vagy mind
a ketten egyedül szeretnének a hétköznapi, esküvő, ünnepek, szokások
kialakításáról, megvalósításáról dönteni, ötletelni, de figyelembe kell(ene)
venni a másik fél véleményét, akaratát stb. Az, hogy maga a konfliktus hogyan
megy végbe ebben az esetben mindegy. Történhet vitázva, akár hangos szóváltásban,
de folyhat egyik-másik fél részéről néma belső monológban, zsörtölődésben
is, egyik sem szerencsés. A baba érkezésének a témájában mindegy, hogy az
ellenérzet fel van-e vállalva, vagy titkon, belül zajlik.
- a társsal, férjjel – a feleség
úgy érezheti, hogy a társa nem eléggé, elégszer áll ki mellette szemben az
édesanyjával. Vagy nem foglal állást, végül egyiknek sem ad igazat, de az
is előfordulhat, hogy a férfi hevesen az anyukáját védi. Bármelyik formáció
van jelen, az asszonyt nem tölti el biztonságérzettel.
- az apóssal – nála ritkábban
jelenik meg ez az eset, de azért előfordul. Főként akkor, amikor a nő úgy
érzi apósa túl okos, túl határozott, számára erős személyiség, szeret
másokat oktatni. Após és meny között kevesebbszer jelenik meg nyilvános
vita.
- a sógornővel – felé érzett düh ritkább, de ez is szokott belső bonyodalmakat okozni. Általában a rivalizálás jelenik meg. Miben rivalizálnak egymással? Szinte mindenben. E téma akkor releváns, ha kettőjüknek hasonló az élethelyzete, a kora, ha hasonló időben, lesz az esküvőjük, egy időben szeretnének babát, nyaralást, nagy házat stb. Ilyen helyzetekben gyakran méregetik egymáshoz magukat, a társaikat, a házukat, a kertjüket, ilye van és milye nincs a másiknak. Ebben az összefüggésben leginkább a bosszankodás a jellemző. Egy belső előítélet, a vélemény szerint miért nem járna a másiknak ez vagy az.
- a sógorral – az ő esetében jelenik meg a legkevesebbszer, de néha mégis megvalósul. A legtöbb probléma abból adódik, hogy az asszony szerint a férjének a testvére többet, jobbat kap a „Mamától” most a jelenben, vagy kapott a múltban a férj gyerekkorában. Illetve neki nem kell annyit besegítenie, tennie, mint amennyit az asszony párja tesz. Általában ezek a gondolatok is főként belül forognak, nem kerülnek hangos megnevezésre.
és bármelyik téma erősen jelen van, akkor nagy rá az esély, hogy a baba nehezen foganna meg.
Megoldás a helyzetben:
-
Egy szakemberrel – nem a barátnővel, és nem is
olyannal, akivel tovább szítjuk, az amúgy is vegyes érzelmeket gerjesztő indulatokat
– átbeszéljük az érzéseket.
-
Próbáljuk megismerni, átgondolni a szereplők
szempontjait, ők miért gondolkodhatnak úgy, mi motiválja őket.
-
Átgondoljuk azt, hogy biztos a másik, a
közlendőivel TÉNYLEG bántani akar? Nem lehet, hogy csak beszél pl. az anyósom
az érzéseiről, az ablaküveg tisztaságáról, a fiáról, de MINDEKÖZBEN NEM
sérteget?
-
Biztos, hogy az én elgondolásom a helyes?
Mindezek átgondolásával eljuthatunk egy megbékélő, de legalább is semlegesebb állapotba. Nem feltétlen cél a rokonsággal jóban lenni, de az sem előnyös, ha dühhel viseltetünk a családtagok iránt. Legtöbbször a felsorolt szereplők nem is tudnak róla, hogy bennünk mennyi harag van irántuk.
A feszültség oldása önmagunkban elhozhatja a babaáldás sikerét. Hiszen csak az énnek az érzékelőjében van jelen az a gondolat, tudat alatti koncepció, hogy a rokonság miatt nincs jelen a biztonságérzet. Amint ez az elképzelés feloldódik, jöhet máris a baba!
A Kristálykertben 10 éve dolgozom ezzel a témával, és kialakítottam rá egy gyors módszert, amiben a babára vágyakozó kifejezheti a düheit, fájdalmait, sérelmeit a felsorolt szereplőkkel szemben megértve a másik elképzeléseit és így leteheti a terheit.
A munkám segítségével érkezett 334 baba közül többüknél a békétlenség témája, a biztonságérzet hiánya állt fenn.
Több helyzetben egy vagy pár e témával foglalkozó előadás, program elvégzése után meg is érkezett a gyermek.
Hozzám újonnan jövőknek most nyílik lehetőség először (júniusban) az Anyós, após – társ – sógornő – és baba foganása előadáson részt venni. Ide kattintva olvashatsz róla többet.
Megmutatom számodra pontosan miért is fontos a békesség, nyugalom elérése, hogyan kapcsolódik össze a biztonságérzettel, mi köze van a témának a leendő babához, gyermekhez és hogyan befolyásolja a petesejt kapcsolódását a hímivarsejttel. A program két alkalomból áll annak, aki tovább szeretne lépni. A második alkalommal - miután az első programon már elsajátítottuk az elméleti részt - dolgozzuk fel a konkrét dühöket, és tesszük le őket.
Továbbá elolvashatóak az Anyós, após, Társ oldása után megérkezett babák történetei.
A crystalgarden.co honlapon összegyűjtöm az eddigi történeteket.
A 49.-es
50.-es
51.-es sorszámú történet kapcsolódik ide. A történeteket ide kattintva olvashatod el.
Petre Veronika vagyok, perinatális szaktanácsadóként segítem a hozzám fordulókat a sikeres gyermekáldásban.
A baba nem érkezése, a csúnyán nevezett meddőség oka sok mindentől függhet, de mindezek ellenére mégis található rá megoldás, erről olvashatunk a felsorolt történetekben. A történetekkel azt szeretném megmutatni, hogy mindig van remény!
A babára váró nőknél diagnosztizált különböző erősségű nőgyógyászati, meddőségi tünetek, betegségek ellenére mégis sikerült a babaáldás.
Az összes történetben az a közös, hogy a leendő édesanya utánament és érzelmi, lelki szinten is foglalkozott magával, önismereti munkában vett részt, és képes volt esetleges hiányain túllépni.
Perinatális szaktanácsadó
Az írás egésze vagy részletei csak a szerző engedélyével használható fel vagy közölhető máshol.